Újrakezdő játékos vagyok, mivel pár évet kihagytam a régi fiókomat törölték. EZ (2023/2024) az utolsó gimis évem, így sajnos előfordul, hogy kevésbé vagyok aktív :).  Nagyon szeretek új embereket megismerni, szóval barátjelöléseket örömmel elfogadok. Nyugodtan írj rám ha lenne kedved beszélgetni.

Szeretnék minél jobb genetikai potenciállal rendelkező Angol és Arab telivéreket tenyészteni. Próbálom a nálam tartózkodó lovakból a legtöbbet kihozni. Ha esetleg megtetszene egy olyan lovam, amely nincs kint értékesítésen, írj és lehet meg tudunk egyezni valamiben.

Eladó tételeim:

- játszótársak: Kecske, Nyúl, Armadillo, Ajolota, Ajolote, Tyúk, Ezoshika, Mókus, Pillangó és Itachi. 

- feketepiaci: Artemisz nyila, Írisz szőrzete, Ow héliosz sugara, Vintage alma, Animált avatar szőrzet, Városi legendák vándor szellem, Vándor szellem környezetek, Hét tegner vándor szellm, Uniornis vándor szellem. 

Szóval mi/ki is ez az Anahi, és a piros virág:

A profilképemen egy viszonylag alacsony fa, ragyogó vörös virága látható. Itt kakaskorallfa néven ismert. De odahaza (Argentínában) más néven, Ceibo-ként ismerik. Ez a bátorság szimbóluma.

Van egy legenda erről a fáról, ismertebb nevén Anahi legendája. :)

     Réges-régen, Dél-Amerika távoli földjén, a Parana folyó partjainál lakott egy indián törzs. A vezetőjét, azaz a főnökét minden indián tisztelte. Egyetlen lánya volt, akinek a szépsége mindenkit elbűvölt. A lányt neve Anahi volt, amely a nyelvükön „az édes hangú". A legdallamosabb, legédesebb hanggal volt megáldva, a törzset minden napnyugtakor elbűvölte énekeivel, melyeket isteneik és a birtokukban lévő föld iránti szeretet ihlettek.

     Minden rendben volt ezeken a távoli vidékeken, mígnem egy napon a béke véget ért. Idegen emberek szálltak partra, és a magukénak nevezték a földet. Fehér emberek, spanyol betolakodók a megszálló csapatokkal. Az indiánok harcba léptek, de a spanyolok túlerőben voltak. Sok indiánt megöltek, közöttük a főnököt is, miközben védte a földjét. A lánya, Anahi nem akart harc nélkül elmenni, átvette a vezetést és megtámadta a betolakodókat, sok veszteséget okozva az ellenségeknek. Ő volt a legbátrabb mind közül. Végül Anahit más indiánokkal együtt fogságba ejtették.

     Sok napot töltött sírással és sok éjszakát ébren, mígnem egy napon, amikor az álom legyőzte őrszemét, a kis indián lánynak sikerült kiszöknie. Azonban az őrszem felébredt, ezért Anahi egy tőrt döfött a mellkasába, majd gyorsan a dzsungelbe menekült. Anahit elvakította a fájdalom és megfogadta, hogy bosszút áll apja haláláért. Egy holdtalan éjszakán belépett a Spanyolok táborába és megölte az a Spanyol kapitányt. A haldokló kapitány kiáltása felébresztette a többi spanyolt, akik egy vadászatba torkolló hajszában indultak ki. Egy idő után a fiatal lányhoz eljutottak a hódítók. Anahit letartóztatták és egy gyors katonai tárgyalás után tűz általi halálra ítélték, hogy példát mutasson népének.

     A katonák egy fa törzséhez kötötték ki. Anahi bátran viselkedett, amikor a hóhérok meggyújtották a tűzet ő édes hangon énekelte a népe dalait és az isteneket dicsérte. Elevenen elégették.

     Másnap reggel a tisztáson valami rejtélyes dolog látott napvilágot. Az őrök egy csavarodó ágakkal, csillogó levelekel, gyönyörű bársonyos vörös virágokkal, teljes virágzásban lévő fa látványa előtt találták magukat ott, ahol egykor Anahí állt. 

     Ettől a pillanattól kezdve azt hiszik, hogy Anahi lelke tovább él a Ceibo virágában, mint a bátorság és az erő szimbóluma a szenvedéssel szemben.

A ceibo virágot az 1942. december 22-i 13 847 számú rendelet Argentína Nemzeti Virággá nyilvánította. 

Köszönöm ha végigolvastad, legyen szép napod és további jó játékot!