Épp nosztalgikus hangulatban vagyok, ezért is történt meg, hogy ismét a Howrse oldalára tévedtem. Még régebben volt egy profilom, egész sokáig és szépen dolgozgattam is rajta, csak aztán sajnos abbahagytam. Amit persze most bánok leginkább... De azért az indulásnak is van egy varázsa, úgyhogy végsősoron nem is vagyok pesszimista. A Howrse kapcsán ugyanis folyamatosan jönnek elő bennem a pozitív emlékek. Igaz, még csak 18 éves vagyok (bár most kb úgy beszéltem, mint egy minimum 30 pluszos), de azért a kisgyerekkorom elég lényeges része volt ez a játék. És hát... Most megint itt vagyok.

Amit még esetleg egy ilyen lovas közegben érdemes lehet tudni rólam, hogy persze, nyilván odáig vagyok a lovakért és régebben évekig lovagoltam is. Volt olyan időszak, amikor úgy volt, hogy még saját lovam is lehet, de aztán ezt az ötletet sajnos elvetették a szüleim. De azért a lovak iránti szeretet természetesen továbbra is el és virul bennem.

"ORSZÁGOMAT EGY LÓÉRT" – Shakespeare: III. Richárd