"De mától úgy kell élned, mint senki más,
Mert neked egy az esélyed,
Nincsen több, hogy elhibázd."
-
"Úgy várt ránk a nagy világ,
Ahogy a régi ligetben, a téli hidegben a hóvirág."
-
"Szikrázott, köztünk szerelem szikrázott.
"Akad aki kajak olyan hülye hogy hátba szúrna
A harmadik szemem mélyen a lelkedbe lát"
"És hogyha majd megjő'
A fura hajú hős
Mellőle minden bánatod elsuhan
És meggyullad a tűz
A fura hajú hős
Ó, lehet szívtelen vagyok, de vállalom én
Mer' inkább leszek egy sz*rházi helyett egy egyenes ember
És ezzel példát mutatok
Közben baszott nagyot mulatok
És remélem, jó úton járok, nem tévedem el
-
"Verandert sich die jahreszeit,
doch mein herzchen steht so kalt
Im herbst bin ich gestorben feuer in der tiefen wald"
"Lehet, hogy nem gondoltam át és tényleg nem változom már."
-
"Talán a kóbor lelkek nem jutnak a mennybe,
de nem is akarnak igazán.
Ahogyan minden olyan könnyen múlik a szívemben
a te neved is elillant már."
"Valami most fojtott meg belül tényleg
Habár pont ott lett megint vége - ha már
Mind a hét napom egy szomorú vasárnap
száz fehér virággal"
"6 szó, megismétled,
megmarad-e?
Ne álljunk meg egyhelyben,
menjünk valamerre!"
"Mi jövő nyárra már talán felnövünk.
Talán ránk talál, talán rájövünk:
Gyönyörű szép volt, gyönyörű szép volt, de véget ért."
"Az álmomban láttam vagy tízszer,
Úgy sodor el a víz és én látlak az égen
És magamat feláldozom érted, meg értünk
Hogy lássam merre járok én és Te merre jártál"